1995-ben terjeszttette fel Ausztria a Fertő-tájat a világörökségi listára, természeti kategóriában. A kérelmet elutasították, mert az csak a táj osztrák részére vonatkozott, így nem tett eleget annak a követelménynek, hogy a felterjesztési terület hiteles egységet képezzen.

A magyar és az osztrák rész ezért együtt fogalmazta meg, hogy mitől egyedülálló a Fertő-táj. A közös beadvány sikerrel járt és a Fertő-tájat az UNESCO kultúrtáj kategóriában,
2001. december 13-án felvette világörökségi listájára.

Ekkor alapult meg a „Fertő- táj Magyar Tanácsa Egyesület”, mely az osztrák
„Welterbe Verein”-nal karöltve fejleszti a régiót, őrzi annak értékeit.

Az egyesület azóta is vesz fel új tagokat, mára a t étszám több százra tehető. A szervezet munkája nagyon szerteágazó, így ezen belül Horváth Attiláné és Kemenár Katalin vezetésével az aktívabb tagok egy új egységben tömörültek.

A csoport 2007. február 8-án tartotta az első összejövetelét, ekkor választotta magának a „Civilek a Fertő-tájért” nevet. A mozgalom céljait is ekkor fogalmazta meg, melyek között szerepel a hagyományápolás, a rendezvényszervezés vagy az ifjúság nevelése. A sok ötletből végül ötöt neveztünk ki legfontosabbnak, a célok megvalósítására munkacsoportokat hoztunk lére. Ezek a 10-15 főt számláló csapatok külön- külön tartanak megbeszélést, így munkájuk sokkal rugalmasabb, hatékonyabb.

Hisszük, hogy átlagemberek is – erős összefogással - sokat tehetnek egy régió fejlődéséért, értékeinek megőrzéséért.